Holland Szélmalom Melakában

Most azt is gondolhatnánk és persze jogosan, hogy miért egy hollandus szélmalmot raktam ki, mikor Malajziában vagyok. Nos a képen a szélmalom valóban holland ikon, de ez mégis itt van Melakában. A városról azt illik tudni nagyon röviden,- és ezt a helyi etnográfiai tárlat is megerősíti, hogy az Andamán tenger vizéről idetévedt portugál felfedezők voltak az elsők, akik az európai kultúra úgymond letéteményeseknek számítanak a térségben. 1511- ben már portugál erőd, kikötő és flotta üzemelt itt. Az őrségváltás 1641-ben következett be, mikoris a portugálokat váltották a hollandok, ez ugye megmagyarázza a fenti képet, akiket a Brit Birodalom armadái bírtak távozásra 1824-ben. Ezt követően, jó 100 évig nem történt változás a politikai helyzetben. A következő mérföldkő a Japán megszállás volt a II. világháború táján, és ezt követően Melaka már a Maláj föderáció harmadik legkisebb szövetségi tagállama lett 1948-ban. Akit bővebben érdekel a város és a térség története megnézheti itt.

Keresztény Templom a Holland időkből

A holland építészet maradt fent igazán a város történelmi belvárosi részén. Ennek kiváló példája a már említett szélmalom, a templom itt fent a képen és a következő  az  óratorony. A helyi Etnográfiai múzeum kiválóan bemutatja azokat a hatásokat (építészet, kultúra, közlekedés, város szervezés stb)  melyek az ideérkező és itt meleg váltásban az elmúlt ötszáz évében megtelepedő hódítók, itthagytak az utókor számára.

Holland Óratorony

A Portugál hódítók fregattja

Elgondolkodtató az a tény, hogy kerek 500 éve a portugálok mekkora utat jártak be a kvázi ismeretlenbe és mindezt mai szemmel milyen technikai színvonalon tették. Itt jegyzem meg, hogy nem volt ugyebár Szuezi csatorna ez ugye jelent valamit.  Ez a fenti kép a ‘Frol de la Mar’ nevű hajó replikája mellyel a portugálok először kötöttek ki a melakai partok közelében. Eredetileg egy 22 tagú flotta zászlós hajója volt mely soha nem tért vissza portugál vizekre.  Frol de la Mar-ról bővebben itt.

Melaka azonban nem ezért fontos. Tény, hogy Szingapúr felemelkedésével sokat vesztett geo-stratégiai jelentőségéből az utóbbi évtizedek során és inkább visszaminősült egyfajta pusztán gazdasági központtá. Ugyanakkor még mindig jelentős ipari, kereskedelmi, és hajózási központ, sokak szerint Délnyugat Malajzia gazdasági központja. Valahogy mindenkinek ismerősen cseng a város neve, nemvéletlen hiszen ez a 800 ezres település talán a legismertebb a főváros után…

Jancsival a helyi ''Váci utcán''

Noh de kanyarodjunk vissza a kiránduláshoz mint olyan. A terv az volt, hogy vasárnap délelőtt találkozunk Melakában, kiváló barátommal Fűzfa Jancsival (Uncle John) aki az ország nagy szakértője, remek külkereskedő és gyakorló Sámán, erről bővebben olvashatsz itt. Szóval nekem elvben közel van Melaka mintegy 45 perc utazás ezért választottuk ezt a várost a találkozó helyszínéül, Ő pedig autópályán letud gurulni másfél óra alatt így mégis kirándulunk és közben megvitatjuk dolgainkat, hiszen nem találkoztunk január közepe óta és az igazat megvallva volt mit megbeszélni. Eddig minden rendben is volt, némi technikai akadályoztatás után találkoztunk a belvárosban, ezt követően egy kisebb kitérő után leraktuk a kocsit, és besétáltunk a belvárosba. Párás fülledt meleg időben ahogy azt megszokhattuk Malajziában, sikerült megnézni a fenti képeken látható történelmi belvárost, azután mivel elmúlt dél, beültünk egy kínai étterembe.

Melaka azért gyorsan kivégezhető mivel a belvároson kívül sok látnivalót nem találsz, így némi levezető bóklászás után és a kötelező helyi hűtőmágnes beszerzését követően bepattantunk az öreg 124-esbe és irány KL. Mondanom se kell, hogy félúton a monszuni esőben -nyilván hogy ne lankadjon a figyelmünk elvesztettük a kontrollt az ablaktörlő lapát felett (még jó hogy a Benz-ekben csak egy van a szélvédőn) igy, higgadt 60-es átlagban már estefelé érkeztünk meg a Nemzet fővárosába de ez már egy másik történet…